Mit mutat a térkép

A térkép azt mutatja, mennyire épült be a Balaton partja. Beépítettnek vettük, ahol épület, kikötő, móló, szilárd burkolatú út, sétány vagy vasút van.

A 10 méteren belül beépített azt mutatja be, milyen mértékű a közvetlen parti beépítettség.

A 30 méteren belüli építkezés azért fontos mert a jelenlegi törvény szerint ezen belül új építmény nem épülhet.

A 100 méter az SOS Balatont támogató szakmai szervezetek szerint a kívánatos távolság, amit a parttól tartani kellene.

A térképen túl, egy kiegyenesített északi és déli parton is ábrázoltuk az adatokat és egy ranglistát is felállítottunk a települések beépítettségi sorrendjével.

Minden adat az OpenStreetMapból (OSM) származik. A számított adatok a térkép jelenlegi állapotát tükrözik, ezért ott pontatlanabbak, ahol az OSM hiányos.

Legnagyobb korlát: A parterősítések, a kő- és betonozott partfalak, a rakpartok, és a betonozott parti sétányok közül kevés van jelölve az OSM-ben. A valóságban ezek sokkal hosszabbak és jelentősebbek lehetnek.

Korlátok

• A parterősítések, a kő- és betonozott partfalak, a rakpartok, a töltések és a betonozott parti sétányok közül kevés van jelölve az OSM-ben: a Balaton partja mentén összesen 31 támfal, 15 rakpart és 1 töltés (együtt kb. 4,4 km), a gyalogutak fele pedig nem jelöli a burkolatot. A valóságban ezek sokkal hosszabbak és jelentősebbek lehetnek.
• A kerítések és falak az OSM-ben nagyon hiányosak, ezért a beépítettségbe nem számoltuk bele őket.
• A szabadstrand-besorolás az OSM címkéin alapul. A díjadat nélküli strandok között is lehetnek szabadstrandok.
• A kikötők és mólók besorolása automatikus és a 100 m-es mólóhossz-határ önkényes, ezért néhány kisebb kikötő kimaradhat, vagy természetes szakasz kerülhet a mesterségesek közé.

Mérés

A partot 10 méteres szakaszokra osztottuk. Minden szakasz pontjához kiszámoltuk a legközelebbi épület, kikötő, vasút és szilárd burkolatú út távolságát. A távolságot légvonalban, a pont körüli körben mérjük, nem a partra merőlegesen: egy szakasz akkor számít például 10 m-en belül beépítettnek, ha a pontjától 10 m-es sugarú körön belül van ilyen objektum. 250 méternél levágtuk: a „250” azt jelenti, hogy ennél messzebb van.

Egy szakasz beépítettnek számít, ha ezek közül bármelyik a megadott távolságon belül van. A három szint: 10 m-en belül (piros), 30 m-en belül (narancs), 100 m-en belül (sárga). Ami 100 m-en belül sem épülettől, sem úttól, sem vasúttól, sem kikötőtől nem érintett, az beépítetlen (zöld).

Utak

Csak a szilárd burkolatú út számít beépítettnek. Ha az OSM-ben van surface címke, az dönt: aszfalt, beton, térkő, kockakő és hasonló igen; kavics, tömörített kavics, föld, fű, homok nem. Ha nincs ilyen címke, az út osztálya dönt: főút, mellékút, lakóutca, lakó-pihenő és az „unclassified” út igen; a címke nélküli szervizút és a földút nem. A gyalogutak, kerékpárutak és lépcsők nem számítanak útnak, kivéve a burkolt gyalogutat: a highway=footway|path|pedestrian utat útnak vesszük, ha a surface címke burkolatot jelöl (aszfalt, beton, térkő, kockakő, burkolt), így a betonozott parti sétányok is beleszámítanak az utak közé, a távolságuk szerint. Az út távolságát az út 3 méterenként mintavételezett vonalától mértük. A vasút beépítettségnek számít; a térképen a part 100 m-es sávjába eső vasútszakaszok halvány szürke vonallal látszanak.

Épületek

A távolságokhoz az OSM-ben building=* címkével szereplő épületeket használjuk. A térképen az épületek valós méretükben, négyzetként jelennek meg. A „Strandi kisépületek kihagyása” kapcsoló kiveszi a strandterületen álló, 150 m²-nél kisebb vagy kis típusú (büfé, wc, kabin, vizesblokk) épületeket a térképről és minden számból.

Egyszerűsített part, kikötők és mólók

A tó OSM-partvonala a kikötők, mólók és hullámtörők peremével együtt 249,7 km. A teljes partvonalat követjük, a kikötőmedencék és csatornák peremét is. A vízbe nyúló mesterséges építményeket (hosszú mólók, a part elé épített peronok és hajókikötői mólók, pl. a balatonfüredi hajókikötő) nem tekintjük a part részének: ezek peremét kihagyjuk (összesen kb. 17,1 km). Az ilyen kiszögellést az különbözteti meg a természetes földnyelvtől, hogy a part 40 m-es „lezárásával” (morfológiai zárás) sem simul bele a tó természetes vonalába. Ezen felül kézzel átnéztük a 38 benyúló vízfelületet, amelyet az OSM nem jelöl kikötőként: 15-öt kikötőnek (a pereme kikötői szakasz), 5-öt mólószerű, körbebetonozott építménynek (a pereme kimarad a partból), 18-at természetes öbölnek ítéltünk. Egy hiányzó fonyódi kikötőt kézzel pótoltunk. A kikötőnek jelölt medencéknél a teljes medence partja kikötői szakasz (a medence körüli, a tóból nagy sugarú „nyitással” leválasztott vízfelület pereme), a medencét határoló vékony (30 m-nél keskenyebb) mólók pereme viszont nem számít partnak. A kikötőn vagy marinán belüli kis stégek (40 m-en belül egy beszámított kikötői objektumtól, 100 m-en belül egy pontként jelölt marinától, vagy kikötőnek jelölt medencében) a kikötő részei, nem önálló stégek. A partvonalba rajzolt, a vízbe kinyúló keskeny (30 m-nél keskenyebb) mólók és stégek pereme sem számít partnak. Ahol a kihagyás miatt a part egy 30 m-nél hosszabb egyenessel lett volna áthidalva, mind a 48 helyet egyenként átnéztük műholdképen: ahol a kizárt perem valójában kikötőmedence, öböl vagy földnyelv partja volt, visszavettük a partba (kikötőnél kikötőként), a felesleges összekötő egyeneseket pedig töröltük. Kizárt móló tövénél a part két végét egyenessel kötjük össze, így a partvonal a tó körül folytonos. Így a számításban szereplő part 232,6 km. A kihagyott móló-peremek a Mind nézetben, a „Rétegek” között kapcsolhatók be.

Beépítettségnek számít viszont minden olyan OSM-objektum, amely jachtkikötő (leisure=marina), kikötő (harbour=*, landuse=harbour, waterway=dock), hullámtörő (man_made=breakwater) vagy kikötői rámpa (leisure=slipway), valamint az OSM-ben jelölt támfal (barrier=retaining_wall), rakpart (man_made=quay) és töltés (embankment). Ez utóbbi három (partfal, támfal, rakpart, töltés) beépítettnek számít, de nem kikötőként: a Kikötők nézetben nem jelenik meg, a pontra mutatva a „Partfal, támfal” sorban látszik. Az a partszakasz, amelyik ilyen objektumon vagy mellette van, a valódi távolság szerint kap piros, narancs vagy sárga jelölést.

Móló és kikötő fogalma: mólónak az OSM-ben man_made=pier címkével jelölt objektumot nevezzük. Ez jellemzően a partra merőlegesen a vízbe nyúló stég vagy móló, de a címke az irányt nem írja elő, ezért a parttal párhuzamos, kiépített móló is lehet közte. A hullámtörő (man_made=breakwater) nem móló, hanem a kikötő kategóriába tartozik, a jachtkikötővel, a kikötővel és a rámpával együtt. Az a parton vagy a parttal párhuzamosan épített műtárgy, amely az OSM-ben nincs ezekkel a címkékkel jelölve, csak a tó körvonalának része, ezért nem számít kikötőnek vagy mólónak.

A mólók (man_made=pier) közül csak a legalább 100 m hosszúak számítanak. A rövidebbek nem, mert a tó körül ezer fölötti pier-objektum van, és ezek nagy része kis magán- és strandstég (a hosszak mediánja kb. 46 m). A 100 m-es határ önkényes: 150 m-nél kevesebb, 60 m-nél több mólót venne be. Kivétel: a 100 m-nél rövidebb mólót is beszámítjuk, ha legfeljebb 20 m-re van egy nem kajakos kikötőtől vagy marinától (akár pontként, akár területként jelölte az OSM), vagy marinaterületen belül van. A kikötőt a part vonala mentén, összefüggő szakaszként számoljuk és jelöljük: az egymáshoz legfeljebb 15 m-re lévő kikötő-objektumok egy kikötőt alkotnak, és a part azon szakaszát, amelyet az objektumok érintenek (legfeljebb 12 m-re vannak tőle), az első és az utolsó érintett ponttól végig kikötőnek vesszük, ha az érintett pontok között legfeljebb 400 m a távolság. Csak az OSM-ben kikötőként, marinaként vagy hosszú mólóként jelölt objektumokat használjuk; a mólók és hullámtörők, amelyek az OSM-ben nincsenek külön címkézve, nem számítanak. A kajakos kikötők (a nevükben vagy címkéjükben kajak szerepel) nem számítanak. Ezek a szakaszok a méréskor is 0 m távolságúnak számítanak. A „Kikötők” nézet szürkével mutatja a beszámított objektumokat (kikötők, marinák, hullámtörők, rámpák, hosszú és kikötő melletti mólók), és azt, hogy a part hány százaléka (12%, 28,5 km) esik ezekhez. A „Kis stégek” nézet fehérrel mutatja a többi, 100 m-nél rövidebb pier-objektumot, vagyis azokat, amelyek nincsenek kikötőn vagy marinán belül; ezek nem számítanak beépítettnek, ezért itt csak darabszám látszik.

A tó körül 133 kikötőobjektum van az OSM-ben: 25 területként, 108 pontként rajzolva (ez utóbbiak közt sok kajakos kikötő). Ellenőrzésképpen a kikötőkről szóló webes listákkal (welovebalaton.hu, predictwind.com) vetettük össze: a listákban szereplő településeken mindenhol van kikötőobjektum az adatban, kivéve Balatonederics csónakkikötőjét, amelyhez az OSM-ben csak stég tartozik. A listák nem adnak koordinátát, ezért az összevetés településszintű, nem kikötőnkénti.

A kikötő/marina és a móló nem távolságként számít, hanem „van” vagy „nincs”: egy part menti szakaszon vagy van ilyen létesítmény (10 m-en belül, ez a 0 m), vagy nincs. A kikötőtől 10 m-nél távolabb lévő partszakasz tehát nem lesz beépített emiatt. Ha egy part menti mintapontot beszámított móló érint, és 150 m-en belül van kikötő vagy marina, akkor a kettő egy létesítménynek számít, és a szakasz a kikötő és a móló alatt is „van”. A kikötő és a móló km-szétbontása ezt követi.

Strandok

A strandok sávja az OSM natural=beach, leisure=beach_resort|bathing_place|swimming_area objektumainak alakjából készült: a part azon 10 m-es szakaszai, amelyek a strand területén vagy legfeljebb 12 m-re mellette vannak (a pontként jelölt strandoknál ±25 m). Szabadstrand: fee=no címke, vagy a névben szabadstrand, közstrand, szabad fürdő, ingyenes. Fizetős: fee=yes vagy más díjadat. Korlátozott: access=private|customers. A díjadat nélküli strandok nincsenek megjelenítve. Ez nem hivatalos strandlista.

Nádas, mocsár

A „Nádas” szűrő (a második sorban) azokat a 10 m-es partszakaszokat mutatja, amelyek az OSM natural=wetland (nádas, mocsár, vizes élőhely) területén vagy legfeljebb 5 m-re mellette vannak. Ez a természetes part jele, a beépítettségi számokat nem módosítja. Csak a zárt vonalként felvett területeket használtuk; az OSM-ben a nádas nem mindenhol van felvéve, ezért az érték alulbecslés lehet.

Északi és déli part

A „Kiterített part” nézet az északi és a déli partot két vízszintes sávra egyenesíti ki, nyugatról keletre, a part tényleges hosszában. A felosztás a part bejárási sorrendjéből készült: a nyugati vágás Keszthely és Balatonszentgyörgy között (a Zala torkolatánál), a keleti Balatonvilágos és Balatonakarattya között van. Balatonvilágos a déli parthoz tartozik. Az északi part 134,9 km, a déli 97,6 km (a kizárt móló-peremek nélkül).

A térkép rajza

A kirajzolt tófelület az OSM-partvonalakból készül: a partvonal-darabok legfeljebb 25 m-es réseit összekötjük, majd a 10 m-nél keskenyebb szájú medencéket lezárjuk. A 10 m-nél szélesebb szájú kikötőmedencék és öblök így vízként, a tó részeként látszanak. Ez csak a rajzot érinti, a mérés a partpontokból készül.

Település kiválasztása után a térképen halvány szaggatott vonal mutatja az aktív távolságot (10, 30 vagy 100 m) a parttól a szárazföld felé. A vonal a mért partvonalból számolt elvi sáv széle: a mérés minden partponttól kör alakban, légvonalban számol, a szaggatott vonal ezeknek a köröknek a külső határa. A vonal csak tájékoztató rajz, a számokat nem befolyásolja. Keskeny földnyelveken, ahol a két part 30–100 m-en belül van egymáshoz, a vonal megszakadhat vagy befelé kanyarodhat.

Számok

Az alapbeállítással (strandi kisépületekkel együtt) a part 23%-án (52,4 km) van beépítettség 10 m-en belül, 46%-án (107,3 km) 30 m-en belül, 79%-án (182,7 km) 100 m-en belül. A part 21%-a (49,8 km) beépítetlen. A strandok a part 41,0 km-ét (18%) fedik, a kikötők 28,5 km-ét (12%).